Etikai problémák az antidepresszánsok alkalmazásában

Szendi Gábor: Etikai problémák az SSRI-ok alkalmazásában

Megjelent:
Neuropsychopharmacologia Hungarica 2005, 7(4):221.

Az utóbbi években a Food and Drug Administration-hoz (FDA) benyújtott, publikált és publikálatlan SSRI hatékonysági vizsgálatok metaanalíziseinek eredménye szerint a vizsgálatok 40-50%-ban az antidepresszívumok nem hatásosabbak a placebonál (1,2,3). Ennek feltételezhető oka az, hogy a DSM betegségosztályozó rendszerben az unipoláris depresszió fenomenológiai leírása pszichobiológiailag rendkívül heterogén betegcsoportot képvisel (4). Mivel a hatékonysági vizsgálatok fő célja nem az SSRI-ra reagáló alcsoportok azonosítása, hanem a törzskönyvezéshez szükséges két "sikeres" vizsgálat létrehozása, ezért a depresszió kezelésében jelenleg tudományosan nem igazolt az SSRI-ok indikációs területe és célcsoportja. Az SSRI-okat széles körben alkalmazzák számos egyéb mentális zavarban (pl. premenstruális szindrómában, bulimia nervosában) feltevésekre, vagy nem meggyőző eredményekre alapozva. A hatásossággal szembeni kétségek fényében az SSRI-ok mellékhatás-profiljának elemzése aránytalanul nagy kockázatot jelez a várható előnyökhöz képest. Az SSRI-okkal lefolytatott klinikai próbák metaanalízisei komoly szuicid kockázatot mutatnak ki (5,6). Elemzésenként változóan, de a placebo kontrolhoz képest általában 2-3-szor nagyobb kockázatra derült fény. A szuicid késztetések kialakulásának egyik közvetítő mechanizmusa az akathisia, ami az SSRI-ok dopaminerg transzmissziót serkentő hatásával függhet össze (7). A problémát az FDA azon döntése is "legitimálja", mely az USA-ban arra kötelezte a gyógyszergyártókat, hogy az összes SSRI-t a szuicid kockázatra figyelmeztető fekete keretes figyelmeztetéssel lássák el. Az SSRI-ok egyéb, életminőséget jelentősen károsító mellékhatásai (szexuális diszfunkciók, testsúlynövekedés, agresszivitás, motiválatlanság), valamint a hatástalan kezelés következtében krónikussá váló patológiás állapotok pszichoszociális terhe egyaránt azt sürgetik, hogy az SSRI-ok kiterjedt körű alkalmazását felül kell vizsgálni.

Kirsch, I.; Sapirstein, G.: Listening to Prozac but hearing placebo: A meta analysis of antidepressant medication. Prev. & Treat., 1998, vol. 1, Article 0002a. web:www.journals.apa.org/prevention/volume1/pre0010002a.html
Kirsch, I.; Moore, T.J.; Scoboria, A.; Nicholls, S.S.: The emperor's new drugs: An analysis of antidepressant medication data submitted to the U.S. Food and Drug Administration. Prev. & Treat., 2002, vol 5, Article 23. web: www.journals.apa.org/prevention/volume5/pre0050023a.html.
Khan, A.; Khan, S.; Brown, W.A.: Are placebo controls necessary to test new antidepressants and anxiolitics? Int. J. Neuropsychopharm., 2002, 5:193-197.
Szendi G.: Antidepresszáns és placebo. OAI Budapest 2004
Healy, D.; Whitaker, C.: Antidepressants and suicide: risk-benefit conundrums. J. Psychiatr. Neurosci., 2003, 28(5):331-337.
Whittington, C.J.; Kendall, T.; Fonagy, P.; Cottrell, D.; Cotgrove, A.; Boddington, E.: Selective serotonin reuptake inhibitors in childhood depression: systematic review of published versus unpublished data. Lancet, 2004, 363(9418):1341-1345.
Dewey, S.I.; Smith, G.S.; Logan, J.; Alexoff, D.; Ding, Y.S.; King, P.; Pappas, N.; Brodie, J.D.; Ashby, C.R. Jr.: Serotonergic modulation of striatal dopamine measured with positron emission tomography (PET) and in vivo microdialysis. J. Neurosci. 1995, 15:821-829.