![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Forrás: USC News: Study Challenges Rush to Medicate
Fordította: Szendi Gábor
Az eredmény annak a kutatási iránynak az útját egyengetni, amely azonosíthatja a schizofrén betegek azon nagy csoportját, akiknek nem kell gyógyszer, mondja a Dél Kalifornia Egyetem professzora, John Bola.
Az eredmény annak a kutatási iránynak az útját egyengetni, amely azonosíthatja a schizofrén betegek azon nagy csoportját, akiknek nem kell gyógyszer, mondja a Dél Kalifornia Egyetem professzora, John Bola.
A publikált kutatások áttekintése alapján nincs bizonyíték arra, hogy ha gyógyszermentesen kezelik az első epizódú schizofréniás betegeket, akkor annak hosszú távon bármi hátránya is lenne. Ez megkérdőjelezi azt a gyakorlatot, mely szerint azonnal el kell kezdeni a gyógyszerelést és azt egy évig kel folytatni.
"A kérdés az, vajon nekünk azonnal sürgősen antipszichotikummal kell-e kezelni a korai schizofréniás epizódokat, gyakran már azelőtt, hogy kiderülne a tiszta diagnózis", írja John Bola tanulmányában, amely Schizophrenia Bulletin-ben jelent meg 2006-ban.
Bola azt mondja, eredményei azért fontosak, mert a gyógyszereknek, melyeket a schizofrénia kezelésében használnak, súlyos mellékhatásaik vannak a betegek felében. Ezek a komoly súlygyarapodástól és nyugtalanságon át az akaratlan mozgásokig és cukorbetegségig terjed.
A vitára ingerlő eredmények tisztázhatják annak a módját, amellyel a kutatók beazonosíthatják azon nagyszámú beteget, akiknek nincs szükségük gyógyulásukhoz gyógyszerekre, mondja Bola.
"Fontos megkeresni azokat az embereket, akiknek nincs szüksége gyógyszerekre, hogy megelőzzük a lehetséges mellékhatásokat", mondja Bola. "Az elmúlt 25 évben alig volt bármi erőfeszítés arra, hogy azonosítsák azt a 25-40%-ot, akiknek nincs szüksége gyógyszerekre, mert felgyógyulhatnak pszichoszociális beavatkozásra is (pszichoterápia, családterápia, környezetváltozás, stb.)
Bola hat publikált tanulmányt elemzett újra az 1950-es évektől kezdődően,. Melyek elsősorban első és második epizódos schizofrénekkel foglalkoztak. (A schizofréniás rosszabbodásokat, visszaeséseket nevezik epizódnak - ford. megj.)
Az elérhető gyógyszerek sok betegnek, de nem mindnek használnak.
"Nincs komoly adat, amely támogatná azt a feltevést, hogy hosszútávú károsodás (pl. rosszabb betegségprognózis - ford. megj.) várható, ha nem kezelik azonnal gyógyszerrel a friss schizofréniás eseteket", mondja Bola. "A gyógyszermentes kezelés kutatásának kategórikus elutasítását újra kellene gondolni".
Az Amerikai Pszichiátria Társaság ajánlása szerint az antipszichotikus kezelést legalább egy évig kell folytatni a diagnózis felállítása után.
Az első epizódú schizofréniák esetében is az azonnali gyógyszerelést előíró irányelv kizárja azt a fontos kutatási irányzatot, amely a gyógyszerek szelektív alkalmazását és a pszichoszociális kezelés hasznosságát vizsgálhatná, mondja Bola.
"Bola újra ráterelte a figyelmet a korai schizofrénia kezelésének fontos kérdésére", írta Nina Schooler a Georgetown Egyetemről, egyike a Bola cikke után megjelent hat kommentárnak.
Thomas H. McGlashan, a Yale Pszichiátriai Intézet igazgatója szintén írt kommentárt. Ő 1970 óta tanulmányozza a schizofréniát, és némely Bola által idézett tanulmánynak is a szerzője.
"Fenntartom azt, hogy a tudatlanságunk ugyanakkora, mint 29 évvel ezelőtt volt, és hogy a schizofrénia misztériumát megértsük, meg kell figyelnünk betegeket gyógyszermentes, természetes állapotukban. Másfelől, a gyógyszerek forradalmasították a pszichózisok kezelését és ezekre abszolút szükség van bizonyos körülmények esetén", mondja.
Kommentár
Robert Whitaker tanulmánya rámutatott arra, hova vezetett az pszichiátriának az az ötvenéves gyakorlata, hogy a schizofrén betegeket folyamatosan gyógyszerezik már a kezdetektől fogva. Whitaker idézi azokat a WHO vizsgálatokat, amelyek kimutatták, hogy a fejlődő országokban 2-3-szor jobban gyógyulnak a schizofrén betegek, mert ott ritkán alkalmazzák a drága gyógyszereket. Csak a fejlett egészségüggyel rendelkező országok pszichiáterei tehetik meg azt, hogy a gyógyszeriparnak dolgozva, akit csak tudnak antipszichotikumra fognak. Ez sokszor indokolatlanul teszi tönkre a beteg egészségét, életét és családja életét. Tulajdonképpen megdöbbentő, hogy a pszichiátria működését ma már régóta sokkalta jobban meghatározza a gyógyszeripar marketing stratégiája, mint a betegek érdeke. Bola kutatásai alapvetően kikezdik a az antipszichotikumok virágzó piacát, hiszen a betegek felét nem kéne gyógyszerelni sem akutan, sem később, ha tényleg elkezdenének a pszichiáterek azzal kísérletezni, kit lehetne gyógyszer nélkül kezelni. Jól tudjuk, milyen érzékeny a gyógyszeripar minden visszaesésre. A Magyar Pszichiátriai Társaság aggódva számolgat januárban, hogy az antipszichotikumok forgalma 5%-al csökkent. Ebből következtettek arra, hogy eszelős betegek rohangásznak véres késsel az utcákon, s legjobb lesz, ha mindenki bezárkózik otthonába. A rémisztgetés nem jött be, de most senki nem kéri számon az MPT-n, hogy miért kiáltott farkast, mikor eltelt majd egy év, és semmi nem következett be a betegellenes hangulatot keltő rémisztgetésből.
Bola elgondolása a mai világban teljesen abszurd, hiszen egy pszichiáter általában attól érzi magát annak, ha gyógyszert írhat fel. A pszichiáter-identitást ma már a gyógyszeripar fogalmazza át.
Szendi Gábor