 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Forrás: Nők Lapja 2007 június 20
Sajnos, alaposan érdekelt vagyok ebben a témában, mivel teljesen tanácstalan vagyok a tizennyolc éves kislányom esetében, aki már több mint tíz éve különböző nyugtatókkal él, szorongás miatt. Ezeket egy, a szakmában jó hírnévnek örvendő pszichiáter előírására szedte, de sajnos, semmi javulás nem mutatkozott, sőt, egyre inkább leépült, a tanulási eredményei hanyatlottak, a társas kapcsolatai megszakadtak. Egyik iskolát a másikkal váltotta, mindenhol csúfolták, kiközösítették, skizofrénnek nevezték, diákok és tanárok egyaránt. Elismerték a jó értelmi képességeit, mégis mindenhonnan eltanácsolták, mivel az erős gyógyszerek hatása alatt képtelen volt összpontosítani a figyelmét. Ugyancsak a gyógyszerek miatt, a súlya lényegesen gyarapodott, és mindez oda vezetett, hogy teljesen leértékelte önmagát. Ugyanakkor, semmiféle pszichoterápiában nem részesült, semmilyet nem javasoltak számára. Közben a család is nagyon megszenvedte a kialakult helyzetet, a munkánkra nem tudtunk koncentrálni, és ez erős szakmai és anyagi lecsúszást okozott az idő múlásával. Néhány hónappal ezelőtt, iskolai problémák miatt a lányomat tíznapos kivizsgálásra irányították egy gyermekpszichiátriai intézetbe, ahol egyértelműen kimondták, hogy az előzetes diagnózis teljesen téves volt, és semmiféle gyógyszer használata nem javasolt. Amit szorgalmaztak: megfelelő kortárscsoport, barátok, társaság.
Most itt maradtunk a problémával. A gyermek nagyon leépült, társai nincsenek, az iskolába nem fogadták be, mondván, hogy nem az orvosi papírok, hanem a közvélemény számít. .. A külsejével teljesen elégedetlen, jogosan: egy gyönyörű kislányból egy roncs lett, akit mindenki csúfol.
Hogyan tovább, nem tudom. Mindenből kimaradt, társaságba nem tud beilleszkedni, és anyagi lehetőségünk sincs már arra, hogy méregdrága pszichoterapeutákat keressünk. Valahogyan már elveszítettük a bizalmunkat mindenben.
Ilona
Kommentár:
Kevés szó esik erről, de egyre inkább teret hódit az a gyakorlat, hogy gyermekeket is gyógyszerezni kezdenek. Amerikában ez már oly mértékben elfajult, hogy 1-2 éves gyermekeket kezelnek hiperaktivitással és depresszióval a "megfelelő" gyógyszerekkel. Természetesen fnekünk is fel kell zárkózni a "modern" orvoslás színvonalára, tehát a felnőt-piac telítődése után kezdjük meg a gyermekek gyógyszerezését is. Ennek mozgatórugóiról szól a New York Times oknyomozó riportja!
Szendi Gábor
|
|
